Svetlana az ablaknál állt, és szótlanul figyelte, ahogy férje kézen fogva vezeti el Nadját, az örökbefogadott kislányukat. Tudta, hogy ez egy végleges búcsú.
Nadja, akit annyira szeretett, most már a „volt” lánya lett, és visszakerült az árvaházba. Az a gyermek, akit hónapokig a sajátjaként öleltek, már nem volt többé az övék.
Keserű könnyek csordultak végig az arcán, miközben belátta, hogy amit felépítettek, most darabokra hullott.
Svetlana és férje évekig próbálkoztak, hogy saját gyermekük legyen, de minden próbálkozásuk hiábavaló volt.
Végül úgy döntöttek, hogy örökbe fogadnak egy gyermeket, és Nadja, az akkor tizenegy éves kislány, hamar belopta magát a szívükbe.
Az örömük azonban hamar árnyékot kapott, amikor kiderült, hogy Nadját már több ízben is visszaküldték az árvaházba.
Mégis úgy döntöttek, hogy örökbe fogadják őt, és a kislány végleg az otthonukba került. Nadja megtalálta a helyét a családban, és a szeretet, amit kapott, mindent elmondott számukra.
Svetlana akkor még boldogabb lett, amikor teherbe esett, de mindvégig úgy érezték, hogy Nadját nem hagyhatják el. Őt is ugyanúgy szerették, mint a születendő gyermeküket. A családjuk most már teljes volt.
Az igazi gondok azonban akkor kezdődtek, amikor Verotschka, a kis testvér megszületett. Nadja, aki már megszokta, hogy ő van a középpontban, egyre féltékenyebb lett.
Furcsa viselkedést mutatott, és egyre inkább ragaszkodott a szüleihez, úgy, hogy az már zavaróvá vált.
Svetlana és férje próbálták megérteni a kislány érzéseit, és pszichológushoz is elvitték. Az orvos szerint a féltékenység jele volt, amit az új testvér okozott, és hogy Nadja idővel le fogja küzdeni ezt a félelmet.
De a dolgok hamarosan rosszra fordultak. Svetlana egyik nap véletlenül látta, ahogy Nadja megpróbálta megfojtani Verotschkát.
Egy másik alkalommal azt is észrevette, hogy Nadja forró vízzel próbálta etetni a kicsit. Nadja egyre inkább ellenségesen viselkedett a húgával, és a szeretet, amit korábban mutatott, eltűnt.
Svetlana és férje próbáltak minden tőlük telhetőt megtenni, hogy helyrehozzák a dolgokat. Egy újabb pszichológus is segített nekik, de Nadja viselkedése csak egyre ijesztőbbé vált.
A kislány nyíltan azt mondta, hogy el fogja távolítani Verotschkát, ha nem tűnik el a családból.
Végül Svetlanának és férjének borzalmas döntést kellett hoznia.
Visszavitték Nadiát az árvaházba, mivel a lány viselkedése egyre veszélyesebbé vált, és a családjuk biztonságát már nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
Svetlana összetört szívvel nézte, ahogy Nadja utoljára elhagyja az otthont. A hó már elkezdett hullani, és a fehér takaró elnyelte a nyomokat, mintha mindaz, ami történt, sosem lett volna valóság.
A családjuk örökre megváltozott, és a fájdalom elviselhetetlenné vált.
