Sylvia élete drámaian megváltozott, amikor George, a férje, durva szavakkal sújtotta őt: azt mondta, hogy csupán feleannyira jó anya, mint elhunyt felesége, Miranda, és hogy neki kellett volna meghalnia helyette.
Ez a megalázó kijelentés szíven ütötte őt, de ahelyett, hogy összetört volna, Sylvia belső erőt talált, és elhatározta, hogy változtat a helyzetén.
Nyolc évvel korábban Sylvia boldogan feleségül vette Georget, aki két csodás gyermeket, Nicket és Emmát nevelt, miután Miranda tragikusan elhunyt egy balesetben, amikor a gyerekek még kicsik voltak.
Sylvia szívébe zárta a gyerekeket, büszkén vállalta, hogy mostohaanyjuk lehet, és amikor teherbe esett a közös fiukkal, Masonnal, úgy tűnt, hogy az életük tökéletesen alakul.
Ám a boldogságuk nem tartott sokáig. Amint Sylvia bejelentette második terhességét, George elkezdett eltávolodni.
Egyre inkább bezárkózott a saját világába, és a családját elhanyagolta. Hosszú órákat töltött az irodában, és hétvégeken „barátokkal” volt, ami Sylviát mély magányba taszította.
Egy napon, elérve a tűrés határát, Sylvia szembesítette Georget a problémákkal. Ahelyett, hogy megértette volna, George megvető megjegyzésekkel reagált Mirandáról, ami Sylvia szívébe mélyen beléhasított.
Ekkor tudatosult benne, hogy nem maradhat tovább ebben a boldogtalanságban.
Egy világos pillanatban összepakolta saját és a gyerekek holmiját, és elhatározta, hogy elhagyja Georget. Amikor belépett George irodájába, és szembesítette őt a tervével, a férfi arcán döbbenet tükröződött.
Sylvia, a düh és az elszántság tüzével a szemében, közölte vele, hogy a gyerekeket elviszi, mert George nem érdemli meg őket.
Jogi dokumentumokat hozott magával, amelyeket alaposan előkészített, és követelte a gyerekek, Nick és Emma felügyeleti jogát.
A teremben végigsöprő sokk érzete megerősítette benne, hogy nem egyedül áll, és a munkatársak is tanúi voltak a drámának.
Ekkor váratlanul megjelent egy másik nő, Linda, aki szintén George gyermekét várta. Linda, akit szintén átvert a férfi, segített Sylviának felfedni George hazugságait.
Együtt kidolgoztak egy tervet, amely végül Georges bukásához vezetett: elvesztette munkáját, hírnevét, és a hatalmát, amelyet a családjuk felett gyakorolt.
A következő hónapokban Sylvia unrelenting módon küzdött azért, hogy biztonságos és szeretetteljes környezetet biztosítson Nicknek, Emmának és az újszülött Masonnak.
Miközben összerakta a szívének darabjait, a gyerekek iránti feltétel nélküli szeretetében találta meg a szükséges erőt, hogy átvészelje a fájdalmat és a csalódást.
Georges árnyéka néha még mindig ott lebegett, de Sylvia a gyerekek csillogó szemeiben és az irántuk érzett elkötelezettségében találta meg a vigaszt.
