Vivienne és Zach összekeverése – Egy tanulság a hibás előítéletekről
Monica éppen egy heves veszekedés után hagyta el dühösen az anyját, Vivienne-t. Az összetűzés oka az volt, hogy Monica bejelentette, eljegyezte egy új férfit, Zach-et. Vivienne mélyen megdöbbent.
Nemcsak azért, mert nem tudott Monicának Anthony-tól való szakításáról – egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy lánya valakit, mint Zach, vegyen el.
Anthony családja elismert volt Hartford magas társadalmi köreiben, és bár nem voltak gazdagok, Vivienne tökéletesen elképzelte őt a leendő vejének.
Zach viszont Mysticből, egy kis halászfalu származott, és halászként kereste a kenyerét. A szülei egyszerű, fizikai munkát végeztek, és Vivienne számára ez már eleve egy katasztrófát sejtetett.
„Ez biztosan nem fog jól alakulni! Monica nem házasodhat meg ezzel a férfival!” gondolta Vivienne rémülten, miközben a veszekedés után a nappaliban ült.
Monica könnyes szemekkel elmondta, hogy Anthony legalább három másik nővel megcsalta őt. De Vivienne nem akarta ezt elhinni. „Ez biztosan nem igaz!” válaszolta lánya szavainak, mielőtt az dühösen elhagyta a házat.
Vivienne azonban továbbra is szkeptikus maradt. Mi van, ha Zach csak azért akarja feleségül venni a lányát, hogy kihasználja őt? Ki kell derítenie, mi áll a kapcsolatuk mögött – anélkül, hogy Monica tudna róla. Így hát tervet eszelt ki.
Másnap Vivienne felöltötte a legöregebb, legrosszabb állapotú ruháit. Átnézett néhány régi dobozt, és talált egy elhasználódott pulóvert, amit lyukak borítottak, és egy szakadt szoknyát.
Ezzel a megjelenéssel akarta észrevétlenül bejutni Zach életébe, és titokban megfigyelni őt.
Mystic egy kis falu volt, így Vivienne gyorsan megtudta, hol lakik Zach. Amikor megállt a háza előtt, majdnem megdöbbent.
Az udvar elhanyagolt volt, a kert rendezetlen, üres sörösüvegek és cigarettacsikkek hevertek mindenfelé. Monica biztosan még sosem látta ezt a helyet. „Nincs esély, hogy Monica olyan férfit akarjon férjül, aki ilyen körülmények között él!”
Ennek ellenére bekopogott. Egy borostás férfi, aki foltos pólót viselt, nyitott ajtót. A kezében egy sörösüveget tartott, és az ideges arckifejezése azonnal jelezte Vivienne-nek, hogy ez nem lesz kellemes beszélgetés.
„Mit akarsz?” kérdezte barátságtalanul.
Mielőtt Vivienne válaszolhatott volna, egy női hang hallatszott a házból: „Zach! Hol van a szikrázó? Mindig mindent elveszítesz, te idióta!”
Zach visszafordult, és visszaszólt: „Én vagyok az idióta? TE vagy az, aki mindent elveszítesz, amint ideérsz! Keresd meg magad!”
Egy pohár csörömpölése hallatszott, mikor Vivienne összerezzent. Kezét a szívére tette, és kétségbeesve gondolta: „Monica nem szeretheti ezt a férfit! Ő tiszteletteljes és veszélyes!”
Vivienne elhagyta a házat, és azonnal Hartfordba akart menni. Azonban a nap váratlan fordulatot vett. Egy kedves nő, Georgia, aki látta, hogy Vivienne elveszettnek tűnik, meghívta őt az otthonába.
Georgia melegszívű és segítőkész volt, és még azt is felajánlotta, hogy ott maradhat.
Georgia fia, egy kedves mosolygós fiatalember, aki udvarias modorával tűnt ki, később hazaérve felajánlotta, hogy elviszi Vivienne-t Hartfordba.
Az út során élénk beszélgetésbe kezdtek, és Vivienne lenyűgözte a fiatalember kedvessége. „Miért nem találhatott Monica valakit, mint ő?” gondolta magában.
Másnap este Monica elhozta Zachet egy közös vacsorára. Vivienne ideges volt, és készen állt arra, hogy elmondja a lányának a férfi valódi arcát, akit a múlt napokban találkozott.
De amikor az ajtó kinyílt, Vivienne nem tudta elhinni a szemét. Az a Zach, akit Monica hozott, nem más volt, mint Georgia udvarias fia, aki elhozta őt Hartfordba!
A zűrzavar gyorsan tisztázódott: Mysticben két Zach is volt, és Vivienne a rosszat találta meg. Monica és Vivienne végül jót nevettek az abszurd összekeverésen, és Vivienne könnyed szívvel elfogadta Zachet, hogy ő legyen a lánya vőlegénye.
A történet tanulsága:
1. Ne ítélkezz gyorsan! Az első benyomás csalóka lehet, és sokszor az emberek jobbak, mint amit elsőre gondolnánk.
2. A szülők nem mindig tudják, mi a legjobb a gyermekeiknek. A szerelem megtalálja a saját útját, még akkor is, ha az nem felel meg a várt elvárásoknak.
Oszd meg ezt a történetet, hogy megmutasd, milyen fontos, hogy az embereket előítéletek nélkül ítéljük meg, és értékeljük őket azért, amik valójában.