Azt hittem, hogy az életem megváltozik, amikor újra házasodtam, de soha nem gondoltam volna, hogy az új feleségem az elhunyt feleségem, Edith öröksége után fog hajszolni.
Az a pénz a lányaik jövőjére volt szánva, nem neki.
Úgy vélte, manipulálhat engem, de ami ezután következett, egy olyan lecke volt, amit sosem fog elfelejteni.
Egy este, amikor Edith és a lányok fényképét néztem, könnyekkel a szememben, anyám lépett be a szobába.
Arca aggodalommal volt tele, és azt tanácsolta, hogy végre lépjek túl a múltamon. „Ideje továbblépni. A lányoknak anyai figurára van szükségük” – mondta.
Egy év múlva Gaby, egy kolléga az irodából, bekerült az életünkbe, és hamarosan a feleségem lett. A lányok gyorsan megszerették őt, és azt hittem, talán végre újra megtapasztalhatom a szeretetet.
De hamarosan rájöttem, hogy Gaby más céllal jött: Edith öröksége.
Egyik este felhozta, hogy a lányok jövőjére szánt pénzt neki is osztani kellene. Elutasítottam, mert az a pénz Edith öröksége volt, és az a lányainkra tartozott.
A feszültség egyre nőtt közöttünk. Gaby próbált folyamatosan meggyőzni, de én kitartottam.
Egy reggel bejelentettem, hogy számlát nyitok az ő lányai számára, a közös bevételeinkből finanszírozva. Edith öröksége azonban érintetlen marad.
A hetek teltek, és a konfliktusok egyre fokozódtak. Gaby csalódott volt, és dühös, de én tudtam, hogy a helyes döntést hoztam.
Fontos volt, hogy megőrizzem Edith örökségét, és biztosítsam, hogy az a lányaink jövőjét szolgálja.
Ahogy egy este Gaby ismét próbált meggyőzni, határozottan közöltem vele, hogy ez a vita már hónapokkal korábban lezárult.
Az ügy eldőlt, és nem fogom hagyni, hogy ő írja át a szabályokat, hogy a saját érdekeit érvényesítse.
Végül kitartottam a döntésem mellett:
Edith öröksége a lányaink jövőjére van szánva, és soha nem fogom hagyni, hogy bárki hozzáférjen. Bárhogy is alakuljon a jövő Gaby-val, biztos voltam benne, hogy a lányaink jövője és Edith emléke védve lesz.
