Gracie Harper 28 éven át boldog házasságban élt elhunyt férjével, Victorról, de mindezek alatt soha nem kapott tőle egyetlen ajándékot sem.
Bár a köztük lévő szeretet és mély összetartozás végig megmaradt, egy kérdés évekig gyötörte Gracie szívét: Miért nem adott neki soha semmit?
Amikor Gracie hozzáment Victor Blake-hez, biztos volt benne, hogy élete legjobb döntését hozta meg.
Évekkel korábban találkoztak, amikor Victor, egy egyszerű bútoráruházi szállító, új bútordarabokat vitt arra a szállodába, ahol Gracie dolgozott.
Már akkor elbűvölte Victor kedvessége és az a boldogság, amellyel egy szerény életet élt.
Hamarosan Gracie volt az, aki kinyilvánította érzéseit, és végül ő volt az, aki először lépett, és megkérte Victor kezét.
Bár az elején nehéz anyagi körülmények között éltek, Gracie mindig úgy érezte, hogy Victor szeretetteljes módon körülveszi őt.
Ő egy jószívű ember volt, aki mindig segített másokon és támogatta a jótékony célokat. Kisebb családjuk, amelyet Victorról alapítottak, mindig jól el volt látva.
De Gracie-ben mindig ott volt egy fájdalmas csalódás, amit nem tudott teljesen megérteni.
Victor soha nem ajándékozta meg őt – sem a születésnapján, sem az évfordulójukon.
Eleinte azt hitte, hogy talán a pénzügyi helyzetük miatt nem tudott semmit venni neki.
De amikor a körülményeik javultak, a probléma továbbra is fennállt.
Nem kapott semmit, egyetlen ajándékot sem, ami a szeretetet kifejezte volna.
Gracie emlékezett azokra a pillanatokra, amikor finoman célozott arra, hogy talán egy kis ékszert szeretne, vagy egy szép figyelmességet – valami apró jelet, amellyel Victor kimutatja, hogy fontos neki.
De Victor reakciója mindig ugyanaz volt: Egy kedves mosoly, de ajándék sehol.
Gracie egyre inkább kellemetlenül érezte magát, miközben a barátnői büszkén mutogatták a férjeik által kapott ajándékokat: gyémántgyűrűket, vagy váratlan virágcsokrokat.
Egyik nap, mikor Samantha büszkén megmutatta a gyémántjegygyűrűjét, Olivia pedig arról beszélt, hogy férje folyamatosan meglepi őt virágokkal, Gracie próbálta elterelni a beszélgetést.
Úgy érezte, hogy állandóan magyarázkodnia kell.
„Nálunk nem a tárgyak számítanak”, mondta, „mi inkább más módon mutatjuk meg egymásnak a szeretetet.” Ezzel próbálta elfedni a fájdalmat, amit a szívében érzett.
Néhány hét múlva Gracie próbált finoman célozni Victornak egy gyémánt medálra, amit szeretett volna születésnapjára.
Ám ekkor következett be a váratlan fordulat: Két nappal a születésnapja előtt kiderült, hogy Victor a negyedik stádiumú rákban szenved, és már csak néhány hónapja van hátra.
Gracie minden kívánságát háttérbe szorította, és teljes mértékben a férje ápolására összpontosított, remélve, hogy talán mégiscsak kap egy utolsó meglepetést tőle.
Soha nem gondolta volna, hogy ezt a meglepetést egy ilyen drámai módon kapja meg.
Tíz nappal Victor halála után, házassági évfordulójukon, Gracie kinyitotta az ajtót, és egy kis csomagot talált. Rá volt írva: „Victortól Gracie-nek.”
Szíve gyorsabban vert, miközben kibontotta a csomagot, és benne egy levelet, valamint egy különleges adventi kalendáriumot talált, amely 28 fiókot rejtett – egyet minden házassági évükhöz.
Remegő kézzel olvasta el a levelet, és könnyek borították el a szemét:
„Kedves Gracie, boldog 28. házassági évfordulót, szerelmem!
Bocsáss meg, hogy nem adtam neked ajándékot az évek során. Tudod, milyen nehéz volt a gyerekkorom. Amikor apám újra házasodott, a mostohaanyám mindent elvett tőlem apám halála után.
Esküszöm, hogy soha nem házasodtam volna olyan nővel, aki csak a pénzemért szeret.
Amikor végre sikeres lettem, még akkor is féltem, hogy a fizikai ajándékok elrontják a szeretetünk tisztaságát. Most viszont tudom, hogy tévedtem.
Nem vettem észre, mennyire fájt neked mindez.
Hallottam, hogy a gyémántbrochét említetted, és bár már nem volt időm minden kívánságodat teljesíteni, megkértem egy barátomat, hogy segítsen nekem azt elkészíteni.
Remélem, hogy ez az utolsó próbálkozásom örömet okoz neked. Még ha a halál el is választ minket, az én szeretetem örökké veled lesz.
Szeretettel, a nem olyan fösvény férjed, Victor.”
Gracie minden nap kinyitott egy új fiókot a naptárból, kezdve a 28. fiókkal. Minden fiók egy ajándékot rejtett, ami az ő közös életüket jelképezte.
Az első fiókban ott volt a gyémántbroche, amit mindig is szeretett volna. A második fiókban repülőjegyeket talált Párizsba, a mézeshetek városába.
A következő fiókokban Gracie megtalálta a kedvenc parfümjét, egy gyönyörű gyémánt medált,
és még sok más ajándékot, amelyek mind az ő közös éveik emlékeit idézték – minden egyes meglepetés egy kis darab szeretet volt, amit Victor a maga módján adott neki.
Gracie nem tudta visszatartani a könnyeit, miközben minden ajándéknál érezte Victor jelenlétét. Még ha ő már nem is volt ott, minden ajándék azt sugározta, hogy Victor szeretete továbbra is ott él benne.
Ez az utolsó gesztus, amelyet Victor figyelmesen készített el neki, emlékeztette Gracie-t arra, hogy Victor mindig is szeretettel vette körül őt – a maga módján – és hogy ő mindig szeretni fogja őt.
